Útmutató műtárgyvásárláshoz

Fogalmak:

Kulturális javak (műtárgy, műkincs, régiség stb.)

A köznyelvben leggyakrabban a „műkincs”, „műtárgy” kifejezéssel szokás illetni azokat a tárgyakat, melyeket a jogszabályok, és nyomukban a hatósági intézkedések is „kulturális javak”, „kulturális tárgy” néven említenek.
Az örökségvédelmi törvény meghatározása szerint:
„Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.”
Ez alapján tehát, ha a részletesebb fogalommagyarázatot leegyszerűsítjük, a kulturális javak fogalmán két tárgycsoportot kell értenünk: a régiségeket és a műalkotásokat.

Védett kulturális javak (védetté nyilvánított és a törvény erejénél fogva védett tárgyak, védési eljárás, ideiglenes védettség stb.)

A kulturális javak nagy halmazán belül különleges védelemben részesülnek nemcsak a hivatal (vagy elődintézményei) által védetté nyilvánított (vagy védési eljárás alá vont azaz, ideiglenesen védett) darabok, hanem azok is, melyek a törvény erejénél fogva állnak védettség alatt. Ez utóbbi csoportba tartoznak a múzeumok, levéltárak, és a könyvtárak állományába tartozó tárgyak, valamint a lelőhelyek teljes régészeti leletanyaga is, mely állami tulajdont képez és a földből, víz alól előkerülve múzeumban helyezendő el. Ugyancsak a védett tárgyak körébe tartoznak a műemlékké nyilvánított épületek ingó tartozékai is. Az EU szabályozás értelmében az egyházi intézmények leltárában szereplő tárgyak is meghatározott védelmet élveznek. A védettség megszüntetése a védettség kimondásával azonos módon történik (pl. a hivatal határozatával, vagy közgyűjteményi daraboknál a leltárból való szabályos törléssel).

Gyűjtemény és tárgyegyüttes

A hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy összetartozó tárgyak egységét megőrzendő, bizonyos, a védési határozatban leírt tárgyakat a hivatal határozatával védett gyűjteménnyé, vagy tárgyegyüttessé nyilvánítson. Ezen együttesek egysége csak a hivatal külön engedélyével, határozatával bontható meg.

„Művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek”

2004. májusa, az EU csatlakozás óta a nemzeti szabályozással párhuzamosan, vele összhangban alkalmazzuk a közösségi jogot is. Ennek értelmében az egyes tagállamok, így Magyarország is a tárgyak meghatározott körére, melyek a „művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek” közé tartoznak, korlátozásokat, tilalmakat vezethetnek be. Így a védett körbe tartozó tárgyaknak az országból való kiszállítása – akárcsak másik tagállamba is – tilos, vagy csak ideiglenesen engedélyezhető.

Műtárgyfelügyelet – hivatali, hatósági műtárgyvédelem (feladataink, szervezeti rend, történet, védettségek felülvizsgálata, külföldi kitekintés, EU)


A műtárgyak védelmének – jogszabályok által meghatározott – hivatali, hatósági rendszere adja a műtárgyfelügyeletet. E feladatkör három alapvető részterületet takar: védettség, kiviteli engedélyezés, bűnügyi együttműködés – restitució. A védettség jogintézménye azon alapszik, hogy a kulturális javak nagy köréből kiválasztjuk, nyilvántartásba vesszük és figyelemmel kísérjük a „kiemelkedő jelnőségű és pótolhatatlan” darabokat. Ezek megőrzését, tudományos feltárását, megismerését kívánjuk biztosítani. A kiviteli engedélyezés révén a nemzetközi műtárgyforgalom hazai vonatkozásait figyeljük, adott esetben megakadályozva, hogy egy-egy védendő, a magyar kulturális örökség számára nélkülözhetetlen tárgy elhagyja az országot. A restitució, az ellopott, eltűnt tárgyak visszaszerzése révén elveszett kulturális örökségünk helyreállítása a cél. E szerteágazó feladatkör csupán részben a hivatal feladata, hiszen itt a bűnüldöző szerveken, az igazságszolgáltatás különböző fórumain át a nemzetközi együttműködés csatornáit is igénybe kell venni.A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jelenlegi felépítése szerint a fenti feladatokat országos illetékességgel, elsőfokú hatóságként a Műtárgyfelügyeleti Iroda és nyilvántartási kérdésekben a Nyilvántartási Iroda látja el. A műtárgyfelügyeleti munka hosszú, évszázados történetéből adódik, hogy a történelmi változások a védési szempontok, és velük a korábban védetté nyilvánított műtárgyállomány felülvizsgálatát többször is indokolttá tették. Az elmúlt két évtized gyors, és mélyreható társadalmi, gazdasági és kulturális változásai indokolják, hogy az 1949-től felhalmozódott védett műtárgyállomány szakmai felülvizsgálatának eredményeit figyelembe véve a védett kulturális javak minőségét és számarányát tekintve is a jelen igényekhez igazítsuk. A felülvizsgálatot indokolják a nemzetközi tapasztalatok és az EU műtárgyak védelmével kapcsolatos szabályozása is.

 

Műtárgyakkal kapcsolatos jogszabályok, eljárások:

A kulturális javak, műtárgyak védelmére az általános háttérjogszabályokon (közigazgatási eljárási törvény, adatvédelmi törvény, Ptk., Btk. stb.) túl különleges jogszabályok is vonatkoznak. A hazai jogalkotás részeként az örökségvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei mellett alkalmaznunk kell a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekről (egyezmények végrehajtásáról) szóló jogszabályokat és az EU vonatkozó joganyagát is. Mindezek a jogszabályok összhangban állnak egymással, ezek együttesen alkotják a műtárgyfelügyeleti tevékenység jogi kereteit. A jogi szabályozásokat egészítik ki az etikai ajánlások, irányelvek is, segítve a műkereskedelem és a műtárgyforgalom résztvevőit, nehogy – akaratlan – bonyodalmak áldozatai legyenek.

 

Az örökségvédelmi törvény és kapcsolódó jogszabályok Nemzetközi Egyezmények
  • 1954. évi Hágai Egyezmény” [1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről]
  • „1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyve” A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIX. törvény
  • „1970. évi UNESCO Egyezmény”[1979. évi 2. törvényerejű rendelet a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről]
  • „UNIDROIT Egyezmény”[2001. évi XXVIII. törvény a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről]

Az EU kulturális javak védelmére vonatkozó joganyaga

Eljárások

Védettség

A Hivatal a „kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan” kulturális javakat, azok megőrzése érdekében – határozattal – védetté nyilvánítja. Más forrásból eredően ugyancsak a védett kulturális javak körébe tartoznak a közgyűjteményekben őrzött tárgyak, a lelőhelyeken található régészeti leletek, műemlék épületek ingó tartozékai, valamint az egyházi intézmények leltárba vett darabjai.

Védési eljárás

A védési eljárás menetét, mint hatósági eljárást a közigazgatási eljárás általános és az örökségvédelmi törvény és rendeletek sajátos szabályai részletesen is meghatározzák.
A védési eljárást az örökségvédelmi törvény alapján a Hivatalnak 90 nap alatt kell lefolytatnia. Az eljárás az érintettek részére illeték és díjmentes.

1. Javaslat:
Védetté nyilvánításra javaslatot bárki tehet, akár szakember, akár nem, és maga a Hivatal is kezdeményezheti azt.
2. Védési eljárás megindítása:
Amennyiben a javaslat nem nyilvánvalóan megalapozatlan, akkor a hivatal határozatban értesíti a tulajdonost, illetve mindazokat, akiknek evvel kapcsolatban kötelezettsége vagy jogai keletkeznek. Az eljárás megindítása ilyen formán eljárási lépés, és még nem érdemi döntés, bár a határozat alapján a tárgy egyúttal ideiglenes (a már védetté nyilvánított tárgyakkal azonos) védettséget is élvez az eljárás teljes időtartamára. Az eljárás időtartam alatt kell beszereznie az ügyben eljáró Műtárgyfelügyeleti Irodának a szakvéleményt és a szakértői testület állásfoglalását.
3. Szakértői és testületi véleményezés:
A védési eljárás részeként a Hivatalnak – a vonatkozó jogszabályok alapján – szakvéleményt kell bekérnie a gyűjtőkör szerinti az országos közgyűjtmenyektől. A Hivatal megítélése szerint további szakvéleményeket is bekérhet, valamint a védés ügyét szakértői testületi állásfoglalás céljából az állandó (közgyűjteményi, akadémiai és műkereskedelmi) szakemberekből álló Kulturális Javak Bizottsága (KJB) elé kell tárja.
4. Érdemi döntés: védetté nyilvánítás vagy a javaslat elutasítása
A védés ügyében a szekértői vélemény(ek) és a KJB állásfoglalása alapján hozza meg a végső a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája. A védetté nyilvánítás történhet gyűjteményként, tárgyegyüttesként, ilyenkor a tárgyak egységének megbontása is a Hivatal előzetes engedélyéhez kötött. Az Iroda a védetté nyilvánítást (és a javaslat elutasításaként az eljárás megszüntetését) elsőfokú közigazgatási szervként, határozatban mondja ki. A határozat ellen jogorvoslatnak, fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a Hivatal központi szerve nevében eljáró elnök (a Hatósági és Jogi Igazgatóságon belül működő Hatósági Iroda közreműködésével) bírálja el, a megtámadott határozatot helyben hagyva, elutasítva, vagy módosítva.

Védettség megszüntetése

A védettség megszüntetése – hasonlóan a védetté nyilvánításhoz – hatósági cselekmény, eljárására ugyanazok a szabályok érvényesek, az eljárási határidőt kivéve, így azt általános eljárási szabályok szerint a Hivatalnak 22 munkanap alatt kell lefolytatnia. A tulajdonos kezdeményezésére megindított védés-megszüntetési eljárás illetékköteles, a kérelmezőnek - a kérelemmel érintett tárgyak számától függetlenül - az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2.200,- Ft-ot kell fizetnie. Az illetékfizetési kötelezettségnek illetékbélyegnek a kérelemre történő felragasztásával kell eleget tenni. A korábban, nagyobb számban védetté nyilvánított műtárgyállomány felülvizsgálata eredményeként a szakértő közgyűjtemények több ezer védetté nyilvánított műtárgy védettségének megszüntetésére tettek javaslatot. Ez egy több éves hatósági feladat, melyet a Hivatal folymatosan, a napi ügyek mellett hajt végre. Erről honlapunk külön, részletesebb tájékoztatást is ad.

Védett műtárgyakkal kapcsolatos eljárások

A védettség kimondásával számos kötelezettsége keletkezik a tulajdonosnak illetve a birtokosnak, melyről a határozat útján külön is értesülnek:

  • (Végleges) kiviteli tilalom Magyarország területéről,
  • Ideiglenes kivitel csak indokolt esetben engedélyezhető (kulturális célból: kiállítás, restaurálás, tudományos vizsgálat, stb.),
  • Állami elővásárlási jog ellenérték mellett történő tulajdon-átruházás esetén (vételi felajánlás),
  • Restaurálás, átalakítás csak a KÖH előzetes engedélyével,
  • A KÖH nyilvántartásba veszi a műtárgy és mindenkori tulajdonosának adatait (adatbejelentési kötelezettség),
  • A KÖH felügyeli a műtárgyat (helyszíni ellenőrzés illetve szemle tűrése),
  • (Tulajdonossal egyezetett módon) biztosítani kell a hozzáférést (tudományos kutatásra, kiállításra rendelkezésre bocsátani).

A védetté nyilvánítás – a másik oldalon – a tulajdonos számára kedvező is lehet, hiszen ezáltal hitelesnek tekinthető szakértői vélemények garantálják az adott műtárgy eredetiségét, pontos meghatározását és jelentőségét, valamint bizonyos a tárggyal kapcsolatos támogatási források is megnyílnak (Nemzeti Kulturális Alap [NKA], önkormányzatok, stb.). Ugyanakkor az örökségvédelmi törvény (53.§-a) szerint „a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait kötelezettségeikre tekintettel a külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg”. Ezen, örökségvédelmi szempontból is fontos pénzügyi ösztönző rendszer, sajnos a Hivatal többszöri kezdeményezése ellenére sem született meg mind a mai napig.

Restaurálás, átalakítás

Bármilyen, a „jó gazda gondosságával” végzett egyszerű karbantartási munkálaton túl, az a beavatkozás, amely a védetté nyilvánított kulturális javak fizikai állapotába való beavatkozással jár, csak és kizárólag a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodájának előzetes engedélyével történhet. A jogszabályok értelmében a restaurálást, csak megfelelő képzettségű szakember végezheti. A restaurálást, átalakítást előzetesen engedélyeztetni kell, melyet a Hivatal hatósági eljárás keretében engedélyez

1.Kérelem:

A restaurálási, átalakítási kérelemnek tartalmaznia kell:

  • védetté nyilvánított kulturális örökségi elem azonosításra alkalmas megjelölését,
  • a restaurálás tárgyát képező örökségi elemmel rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatát,
  • a restaurálást végző felelős szakember(ek) nevét, elérhetőségét, jogosultságának igazolását,
  • a restaurátori kutatási dokumentációt,
  • restaurálási tervet 2 példányban, mely tartalmazza:
    • a beavatkozás indokait,
    • a beavatkozást követő összkép, várható látvány pontos leírását,
    • a restaurálás során használandó eszközök, anyagok, eljárások, módszerek leírását.

A restaurálási engedélyezési eljárás illetékköteles, a kérelmezőnek - a kérelemmel érintett tárgyak számától függetlenül - az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2.200,- Ft-ot kell fizetnie. Az illetékfizetési kötelezettségnek illetékbélyegnek a kérelemre történő felragasztásával kell eleget tenni.

2. Kérelem elbírálása, engedély kiadása

A beadott kérelmet a Hivatal formai és tartalmi szempontból is elbírálja. Meg kell vizsgálni, hogy a kérelem tartalmazza-e az előírtakat, és azt is, hogy a beavatkozás az adott tárgy és az örökségvédelem érdekeit szolgálja-e. A kérelem nyomán hozott döntés (engedély a megadott feltételekkel vagy elutasítás) határozatban történik, így ellene jogorvoslatnak, fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a Hivatal központi szerve nevében eljáró elnök (a Hatósági és Jogi Igazgatóságon belül működő Hatósági Iroda közreműködésével) bírálja el, a megtámadott határozatot helyben hagyva, elutasítva, vagy módosítva.

3. A restaurálás megkezdése
Az engedély – fellebbezés hiányában – jogerőre emelkedik, és az ettől számított 1 évig érvényes. (Az engedély továbbra is érvényes, ha az engedélyezett tevékenységet egy éven belül megkezdték, és 3 éven belül, a munkálatok befejezését követő 8 napon belül, az arról szóló bejelentést a Hivatalnál megtették.) A Hivatal a munkálatok – az engedélyben foglaltaknak megfelelő – menetét jogosult a helyszínen ellenőrizni.

4. A restaurálás befejezése
A restaurálás befejezését követő 8 napon belül azt a Hivatalnak be kell jelenteni, valamint 90 napon belül restaurálási dokumentációt is be kell nyújtani. A dokumentációnak tartalmaznia kell:

  • az elvégzett technikai, technológiai, anyagi vizsgálatok leírását és kiértékelését,
  • a kezelések, kiegészítések leírását az alkalmazott anyagok és módszerek részletezésével,
  • a megerősítéshez, a felület vagy szerkezet védelméhez használt anyagok felsorolását, továbbá a feltárás módszereit és anyagait,
  • rajz- és fotódokumentációt kísérő szöveggel: a tárgy restaurálás előtti, kezelés közbeni és utáni, illetve helyreállítás utáni állapotáról,
  • a további kezelésre és tárolásra vonatkozó javaslatokat.

Helyszíni ellenőrzés – szemle

A Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája hatósági jogkörében eljárva, a vonatkozó közigazgatási és örökségvédelmi jogszabályok alapján a védetté nyilvánított tárgyak őrzési helyén helyszíni ellenőrzést, szemlét végezni. Ennek keretében ellenőrzi a védett tárgyak meglétét, állapotát, őrzési körülményeit, melyről jegyzőkönyv is készül (ebből egy példányt az ügyfél is kézhez kap). A helyszíni ellenőrzést, szemlét a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodájának , illetve Nyilvántartási Irodájának a munkatársai szakértő kíséretében vagy anélkül végzik, rendszerint kettesével érkezve. Az ellenőrzés tényéről és időpontjáról idejében megküldött levélben értesül a tulajdonos (birtokos). Amennyiben a jelzett időpont alkalmatlan, lehetőség van későbbi időpont egyeztetésére is.

Rendelkezésre bocsátás (kiállítás, kutatás)

Az örökségvédelmi törvény szerint a védetté nyilvánított kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság (pl. kiállítás) és a kutatás számára. Az ilyen céllal a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodájához a közgyűjteményektől vagy kutatóktól érkezett megkereséseket, amennyiben azok szakmailag, örökségvédelmi szempontból indokolnak tekinthetők, a tulajdonoshoz kell továbbítani. Így a tulajdonossal egyezetett módon, közte és a kérelmező között létrejött megállapodás alapján kerülhetnek a védetté nyilvánított tárgyak kiállításra, illetve tudományos vizsgálatra a kutatók elé.

Elidegenítés, tulajdonszerzés (adás-vétel, öröklés, stb.)

Védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződéssel lehet. Az ellenérték mellett történő tulajdon-átruházás (jellemzően adás-vétel) esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az eladó és a vevő között kialkudott áron és feltételekkel az állam beléphet a vevő helyébe, a védett tárgyat így maga (közgyűjteménye) számára megszerezve. Az államot ezen elővásárlási joga tekintetében a Hivatal képviseli, így minden ilyen esetben a Hivatalnak kell nyilatkoznia.
Aukciós eladás esetén a Hivatalnak a leütés után haladéktalanul kell nyilatkoznia, míg „egyszerű” adás-vétel esetén az írásban megkötött szerződést kell a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodájához eljuttatni. Az így megkötött (érvényes, de még nem hatályos) adás-vételi szerződés alapján a Hivatal ésszerű határidőn belül (pl. 15 nap) nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlás jogával. Az adaás-vétel a Hivatal lemondó nyilatkozatával válik hatályossá, a vevő evvel válik teljes jogú tulajdonossá.
Öröklés esetén ugyancsak születik írott okirat a tulajdon-átruházás tényéről. (Itt természetesen nem érvényesíthető az állami elővásárlási jog.)
Bármilyen tulajdon-átruházási formában is történjen az elidegenítés illetve a tulajdonszerzés, arra egyöntetűen vonatkozik a 8 napon belüli adatbejelentési kötelezettség. Az örökségvédelmi törvény szerint „a védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban – így különösen árverésen – történő átruházása esetén a bejelentésre a kereskedő és a tulajdonos is köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a tulajdonos (birtokos) tudomására.” A szabványosított bejelentőlap kitöltésével és megküldésével bejelentendő tehát a mindenkori tulajdonos (birtokos) neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakcíme, valamint a tárgy tulajdonszerzésének ideje, módja, állandó és ideiglenes őrzési helye.

Jogsértések szankcionálása (bírság, stb.)

A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatban kötelezettségek elmulasztását, vagy egyéb jogsértéseket a különböző jogszabályok büntetni rendelik. Ezek alapján a szabálysértési bírság kiszabását is kezdeményezheti a Hivatal, de adott esetben – a vonatkozó jogszabályok alapján – több tíz, vagy százmilliós nagyságrendű örökségvédelmi bírságot is kiszabhat. Súlyosabb esetekben (rongálás, megsemmisítés, csempészet, stb.) a Bűntető törvénykönyv alapján szabadságvesztés is kiróható.

Műtárgykivitel (kiviteli engedélyezés)

Magánszemélyek, közgyűjteményen kívüli tárgyak (végleges kiviteli engedélyezés)

2004. május 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell – a magyar jogszabályok mellett – az Európai Unió vonatkozó előírásait.
A kétféle szabályozás egymással összhangban van, egymást kiegészítik.
Ennek megfelelően a kiviteli engedélyezés menete az alábbi szabályok szerint történik.
Magyarország területéről 50 évnél régebbi műtárgy véglegesen vagy ideiglenesen az EU csatlakozást követően is akár az EU területén kívülre, akár más EU tagállamba is (!) csak KÖH engedéllyel vihető ki.

Kiviteli engedélyköteles tárgyak köre

A jogszabályok két feltételt szabnak a kiviteli engedélyezés alapjául: az adott tárgy tartozzon a kulturális javak körébe és kora érje el az 50 évet. Az ide tartozó tárgyak végleges vagy ideiglenes kivitele kizárólag a KÖH engedélyével történhet.
A kulturális javak közé természetesen nemcsak a művészeti alkotások tartoznak, hanem mindazok a tárgyak is, amelyek – bármilyen szempontból – kiemelkedő jelentőségű emlékei a magyar vagy az egyetemes történelemnek és kultúrának.
Az Európai Uniós és a nemzeti jogszabályaink is 15 fő kategóriába sorolják ezeket az emlékeket:

  1. földből, vízből előkerülő régészeti leletek és gyűjtemények,
  2. műemlékek elmozdítható tartozékai (szobrok, domborművek, szerkezeti elemek stb.),
  3. „festmények” (kézzel készült képzőművészeti alkotások, bármilyen alapra, bármilyen hordozóval)
  4. egyedi grafikai alkotások (pasztellképek, krétarajzok, vízfestmények stb.)
  5. mozaikképek, kézirajzok
  6. sokszorosított grafikák (metszetek, nyomatok)
  7. szobrászati alkotások (szobrok, domborművek)
  8. régi fényképek, filmek
  9. kéziratok (levelezések, térképek, zenei partitúrák stb.)
  10. régi könyvek
  11. régi nyomtatott térképek
  12. archívumok (bármilyen adathordozóval)
  13. természettudományi, néprajzi, történelmi, numizmatikai gyűjtemények
  14. régi közlekedési eszközök
  15. egyéb régiségek (játékok, üveg- és kerámia tárgyak, bútorok, órák, műszaki berendezések, hangszerek, textíliák, nemesfémtárgyak, fegyverek stb.)

Amennyiben kétségei merülnek fel az adott, kivinni szándékozott tárgy kulturális javak körébe tartozásával kapcsolatban, olvassa el honlapunk erről szóló tájékoztatóját , vagy keresse meg a Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodájának a munkatársait.
A közgyűjteményi tárgyak (ideiglenes) kiviteli engedélyezéséről külön szabályok rendelkeznek.

Nem engedélyköteles kulturális javak kivitele

A nem engedélyköteles (50 évnél fiatalabb kulturális tárgyak, jellemzően kortárs művészeti alkotások esetében a Hivatal kérelemre a meghatározott nyomtatványon igazolja, hogy a kivinni szándékozott tárgy nem tartozik az engedélyköteles kulturális javak körébe. (Az igazolás iránti kérelem szabályai megegyeznek a kiviteli engedélykérelem szabályaival.

A kérelemre - egy a közigazgatási eljárás általános szabályainak megfelelő végzés kíséretében - ugyanolyan Műtárgykísérő igazolást állít ki a Hivatal. A kiszállításnál csupán ezt a műtárgykísérő igazolást kell ellenőrzés esetén felmutatni.)

Mely országokba kell kiviteli engedélyt kérni?

Fontos tudni, hogy Magyarország területéről, akár más EU tagállamba, akár EU-n kívülre irányul a kivitel, – a tárgy pénzbeli értékétől függetlenül – minden 50 évnél régebbi műtárgy (kulturális tárgy) kivitele a KÖH engedélyéhez van kötve.

Mikor tagadhatják meg egy műtárgy kiviteli engedélyét?

Nem kaphatnak végleges kiviteli engedély gyanánt műtárgykísérő igazolást a közgyűjteményi tárgyak mellett a védetté nyilvánított műtárgyak, a Magyarország területéről származó régészeti leletek, műemléképületek tartozékai, alkotórészei és a kiemelkedő kulturális értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletek sem. Ezek ideiglenes kivitelét – indokolt esetben (kiállítás, kutatás, restaurálás, stb.) – a KÖH engedélyezheti. Az előbbi csoportokba nem sorolható műtárgyak esetén a kiviteli kérelem megtagadásának egyetlen oka az lehet, ha a tárgy kiviteli engedélyezése során a KÖH kezdeményezi a védetté nyilvánítást. (Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez kevesebb, mint a kérelmek 1 %-a esetén fordul elő.)

Hogyan kaphatom meg a kiviteli engedélyt, illetve a műtárgykísérő igazolást?

A kiviteli engedélyezés menetét, részleteit jogszabályok szabják meg.

1. Engedélykérelem benyújtása
A kiviteli engedélykérelem – jogszabályban meghatározott – formanyomtatványát kell kitölteni, és tárgyanként egy darab fényképpel együtt a KÖH-nek benyújtani. (A formanyomtatványt letöltheti innen, vagy a Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, is beszerezheti. A kérelmet postán, vagy okmányirodában történt előzetes regisztrációt követően, az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában vagy személyesen is benyújthatja a Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján.) A kérelem kitöltésekor nem kell még tudnia, hogy magyar nemzeti vagy EU kiviteli engedélyt kérelmez, az egyféle formanyomtatvány alapján a KÖH a megfelelő engedélyt állítja ki.
2. A kivinni szándékozott műtárgy bemutatása – kérelem elbírálása
Az előzetesen benyújtott kérelem nyomán a kivinni szándékozott, és a kérelemben leírt műtárgyak bemutatására – lehetőség szerint előzetes bejelentkezést (tel.: +36-1-224-5515, +36-1-224-5506, +36-1-224-5201, e-mailen: kivitel@koh.hu) követően – minden kedden, 9.00-12.00 és 13.00-16.00 óra között, a KÖH ügyfélszolgálatán (1014 Budapest, Szentháromság tér 6., II. emelet 212. szoba) van lehetőség. (Természetesen lehetőség van keddenként előzetes bejelentkezés nélkül is, a kérelem és az adott műtárgy egyidejű benyújtása mellett az ügyfélszolgálaton megjelenni. Az időpontra bejelentkezett ügyfelek azonban a be nem jelentkezett kérelmezőkkel szemben, a bejelentett időpontban előnyt élveznek.)
Az ügyintézés céljából a budai várba lehetőség van gépkocsival 30 percre díjmentesen behajtani (ugyanannál a sorompónál kell távozni is!), és szükség esetén, műtárgyak lifttel történő szállítása céljából a KÖH Szentháromság téri épületének udvarába is be lehet hajtani (a műtárgyak kipakolása idejére, várakozni csak az épületen kívül szabad!). A bemutatott kulturális javakat a KÖH munkatársai megtekintik, adataikat ellenőrzik, dokumentálják, és – lehetőség szerint – a kérelmezőnek azonnal vissza is adják. Indokolt esetben, további szakértés céljából a bemutatott kulturális javakat a KÖH átvételi elismervény ellenében átveheti. (Amennyiben a kérelmező a műtárgyat nem kívánja itt hagyni, ismételt bemutatásra, szemlére kerül sor.) A méretüknél, súlyuknál, sérülékenységüknél vagy mennyiségüknél fogva nem szállítható műtárgyakat, a KÖH műtárgyfelügyelői – a kérelmezővel történt előzetes egyeztetés nyomán – helyszíni szemle (kiszállás) keretében tekintik meg. A műtárgyakat minden esetben vizsgálható állapotban kell bemutatni, vagy a vizsgálatkor ilyen állapotba kell hozni (pl. ha szennyezett üveg mögött van, az ügyfélnek az alkotást onnan ki kell szednie stb.)
3. Az engedély kiadása
Az elkészült engedély-határozat és vele egyidejűleg a műtárgykísérő igazolás kiadása – lehetőség szerint – még a bemutatás napján, vagy az azt követő napokban történik, a kérelmezőnek a műtárgy bemutatásakor tett nyilatkozata szerint: az engedélyt vagy személyesen a Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján veheti át vagy kérheti a postai kézbesítést is.

Meg kell jegyezni, hogy a KÖH által kiadott iratnak (határozatnak, műárgykísérő igazolásnak) nem a tárgy eredetiségét kell igazolnia, hanem azt, hogy az azon szereplő műtárgy kivihető-e az országból, (azaz hogy nem szerepel sem a védett, sem a lopott műtárgyak nyilvántartásaiban, és nem is védendő). Ezért csupán az adott műtárgy azonosításához legszükségesebb adatok kerülnek rá az okmányra. Amennyiben a műtárgy eredetiségére kíváncsi, forduljon igazságügyi szakértőhöz, vagy üzleti vállalkozásokhoz, melyekről honlapunk Kapcsolatok című oldalán a Hazai szervezek címszónál, illetve a Vállalkozások, szolgáltatások címszónál találhat további hasznos adatokat.

Mennyibe kerül a kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás?

A kiviteli engedély elkészítése korábban illeték- és fizetés nélkül történt, mivel az ügyfélnek az engedély megszerzése érdekében már az előzetes szakvéleményért, a közgyűjtemény által megállapított szakértői díjat meg kellet fizetnie. (Ennek összege nem haladhatta meg tárgyanként a 15.000,- forintot.)

Figyelem, a közeljövőben a szabályozás ezen a területen is megváltozik! A kiviteli engedélyezés, mint hatósági szolgáltatás díjköteles lesz, a korábban, a szakértő közgyűjteményeknek tárgyanként fizetett, 15.000,- Ft-ig terjedő összeg helyett, ezután külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell majd fizetni. (Értelemszerűen a szakértésért külön, további díjat az ügyfélnek ezen felül nem kell majd fizetnie, az az eljárásért fizetendő díjnak már része lesz. Az erre vonatkozó külön jogszabály megalkotása még folyamatban van.)

Mennyi idő alatt készül el a kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás?

A műtárgykiviteli engedélyezés eljárása során, a közigazgatási eljárások általános szabályai szerint 22 munkanap alatt kell döntést hozni, és az engedélyt megadni, vagy a kérelmet elutasítani. Maga az eljárás (ha minden mellékletet benyújt a kérelemmel együtt) rendszerint csupán néhány nap. Az ügyintézést végző műtárgyfelügyelők egyéb hivatali feladatai miatt azonban, ha – indokolt esetben – sürgős az engedély beszerzése, akkor azt a műtárgyfelügyelővel külön kell egyeztetni. Az engedély beszerzését tehát érdemes időben elkezdeni, mivel a szakmai feldolgozás, elbírálás, iratok előkészítése időt vesz igénybe.

Hogyan használható fel a kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás?

A végleges kiviteli engedély-kérelemre kiállított műtárgykísérő igazolás a benne meghatározott időtartamra érvényes: a hivatal döntésének függvényében korlátlanul, vagy egytől tíz évig terjedő időtartamon belül használható fel. (A kérelem nyomán a műtárgykísérő igazolással egyidejűleg, a közigazgatás általános szabályai szerint kiadott határozatot a határon nem kell már bemutatni, az ellenőrzésnél csak a műtárgykísérő igazolást kell felmutatni.)
A Magyarországon kiállított EU-s kiviteli engedély az Unió bármely országában érvényes, de előfordulhat, hogy a helyi vámszervek az adott tagállam nyelvére történő fordítást is megkövetelik. (A gyakorlat szerint a KÖH által kiállított kiviteli engedélyek elenyésző hányada tartozik az Uniós szabályok alá, és ezek fordítását az eddigiben még egyetlen esetben sem követelték meg.)
Fontos tudnunk, hogy a kiviteli engedély birtokában műtárgyat az EU-n kívülre, csak a kijelölt határátkelőhelyeken vihetünk ki az országból vagy hozhatunk be. A belső EU tagállami határokon, amennyiben ez szükséges a VPOP ügyeleti számán (06-1-456-8112, 06-1-456-8114) történt előzetes egyeztetés nyomán történhet a kilépés igazolása. (Ausztria felé: Hegyeshalom, Szentgotthárd, Szlovénia felé: Rédics, Horvátország felé: Letenye, Murakeresztúr, Szerbia felé: Röszke, Kelebia, Románia felé: Nagylak, Gyula, Ártánd, Biharkeresztes, Ukrajna felé: Záhony, Szlovákia felé: Rajka, légiforgalomban a Ferihegyi repülőtér.)
Határátlépéskor illetve ellenőrzés esetén az EU-s engedély mindkét példányát és mellékleteit (fénykép, tárgyjegyzék) át kell adni a kiviteli ellenőrzést végző vámszervnek, melyek közül az egyik példányt – bélyegzőlenyomattal való hitelesítést követően – az engedélyes részére vissza kell adni. Hasonlóképpen ellenőrzés esetén a műtárgykísérő igazolást is be kell mutatni.

A Műtárgykísérő igazolás az adott műtárgy (tárgyegyüttes) jogi helyzetéről is egyúttal egy igazolásként szolgál: az adott műtárgy nem szerepel sem a védett, sem a lopott kulturális javak hatósági nyilvántartásaiban. A Műtárgykísérő igazolás érvényessége alatt kiviteli engedélyként is szolgál. Mivel a Műtárgykísérő igazolás nem a tulajdonos nevére szól majd, a műtárgy eladásakor is a műtárgy mellett maradhat, azt „kísérheti”, így az a vevő, az új tulajdonos számára is nagyobb jogbiztonságot ad.

Mi történik, ha megszegem a műtárgyak kivitelére vagy behozatalára vonatkozó szabályokat?

A kulturális javak forgalmára vonatkozó szabályok megsértése örökségvédelmi bírságot (Kövtv. 82-85.§), ill. büntető szankciókat (Btk. 216/B. §) vonhat maga után. A felderítés során a vámszervek az adott műtárgyat lefoglalják és az elkövető ellen eljárást kezdeményeznek.

Közgyűjteményi tárgyak (ideiglenes kiviteli engedélyezés)

Magyarország területéről a közgyűjteményi tárgyak az EU csatlakozást követően is akár az EU területén kívülre, akár más EU tagállamba is (!) csak engedéllyel vihetők ki.

Az ideiglenes kiviteli engedélyezés feltételei

  • Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát. (Ezért a kiviteli kérelemben meg kell jelölni a szállítás módját, különös tekintettel a tárgyak állagmegóvását és biztonságát biztosító feltételekre.)
  • A muzeális intézményekben és a levéltárakban – valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként – őrzött kulturális javak, illetve a védetté nyilvánított kulturális javak ideiglenesen akkor vihetők ki az országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál, és ezt a kérelemben meg is kell indokolni. (Ezért a kiviteli kérelemben meg kell jelölni a külföldi őrzés helyét.)
  • Ideiglenes kiviteli engedély csak állami garancia, érvényes biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás esetén, legfeljebb az azokban meghatározott időtartamra adható.
  • Muzeális intézményben őrzött, ideiglenesen kivinni szándékozott kulturális tárgyak esetében a kiviteli kérelem beadása előtt be kell szerezni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Közgyűjteményi Főosztályának) a külföldi kölcsönzéshez történő előzetes hozzájárulását.

A kiviteli engedélyezési eljárás menete

  • Az ideiglenes kivitelt a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell a Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, vagy okmányirodában történt előzetes regisztrációt követően, az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában kérelmezni.
  • Az engedélyt kulturális tárgyanként kell kérni. Több kulturális tárgy egyidejű, azonos célállomásra irányuló kivitele esetén a Hivatal engedélyezheti a kérelem egy formanyomtatványon történő benyújtását. (Az EU-n kívülre irányuló szállítmány esetén egy kérelemben csak a táblázatban megadott kategóriák szerinti egyféle műtárgyak szerepelhetnek: pl. külön kérelemben a festmények, külön a bútorok, külön az ékszerek, stb.)
  • A Hivatal elutasítja a kérelmet, ha az engedélyt kérő a kérelmet nem a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően, illetve hiányosan adta be, s azt felhívás ellenére sem pótolta.
  • Ügyintézési határidő: a Hivatal hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni, mely szerint: az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 22 munkanapon belül kell meghozni. (Az ügyintézés szabályszerű, hiánytalan kérelem esetén – a gyakorlat szerint – két-három munkanapot vesz igénybe. Múzeumok ideiglenes kiviteli engedély kérelme esetén a minisztériumi hozzájárulást ezt megelőzően kell beszerezni.)

Amennyiben az ügyintézés menetével kapcsolatban kérdése van, keresse az Ügyfélszolgálati Iroda (tel.: +36-1-225-4878, +36-1-225-4881), vagy a Műtárgyfelügyeleti Iroda munkatársait (tel.: +36-1-224-5506, +36-1-224-5201, e-mailen: kivitel@koh.hu)

Figyelem, a közeljövőben a szabályozás ezen a területen is megváltozik! A kiviteli engedélykérelem formanyomtatványa is – kisebb mértékben – változik. Múzeumok esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Közgyűjteményi Főosztályának) a külföldi kölcsönzéshez történő előzetes hozzájárulás kérelmével kapcsolatban is lehetnek változások.

Az engedély érvényessége: A (magyar nemzeti és az EU-s) kiviteli engedély felhasználható: a benne megjelölt időtartamon belül.
Ha az engedélyt nem használják fel, az engedélyt annak lejárta után, haladéktalanul vissza kell küldeni az azt kiállító Hivatalnak.

 

Forrás:

www.forsterkozpont.hu